Még decemberben részese lehettem egy csodálatos születésnek, egy régi ismerősömnek akkorra volt kiírva program-császára, amikor én is gyakorlaton voltam. Az időpontjukat tudtam, így ugrálni tudtam volna örömömben, amikor megláttam, hogy én is be leszek osztva aznap a szülőszobára.  De kezdjük az elejétől. Honnan is ismerem? Sok-sok-sok éve volt egy udvarlóm, az ő nővéréről van szó…. Tovább »

Nagy szerencsém van, mivel a következő lépés az volt, hogy válasszak magamnak egy orvost, akiben teljesen megbízom, és meg tudja állapítani, hogy valóban, jó helyen van a kisbabánk. Sok rémisztő dolgot láttam már a munkám során, így valóban nagyon féltem, hogy szegénykém jó-jó, elkezdett beágyazódni, de a rossz helyen, és annak láttam már milliónyi következményét…. Tovább »

  Hol máshol lehetne kezdeni egy ilyen csodálatos életszakasz elmesélést, mint a pillanattal, amikor megtudtam, hogy kisbabánk lesz. 🙂     November 10-én reggel egy pillanatig átsuhant rajtam a gondolata, amikor reggel fél ötkor, munkába készülődve épp el akartam készíteni a reggeli kávémat, majd egy kis borzongás futott végig rajtam, amit jókora undor követett, hogy… Tovább »

  Ez az év fantasztikus lesz! Már most érzem, ennek a legfőbb oka pedig a szívem alatt dobogó másik szívecske. 🙂 Sok feladatunk van, sok kihívást tartogat az év, de – bár most még sokszor nem látom át mit hogyan fogunk véghez vinni – biztos vagyok benne, hogy megugrunk minden elénk gördülő akadályt. Ennek örömére… Tovább »

  Hogy teljesen őszinte legyek, tavaly tavasszal, az egyik kutyasétáltatás alatt fogalmazódott meg először bennem az a felismerés, hogy „Istenem! Ez az! Most boldog vagyok!” Természetesen előtte is voltam már boldog, nem erről van szó, de akkor először figyeltem fel rá, Pedig semmi különleges nem történt, csak annyi, hogy képes voltam jelen lenni. Lassan már… Tovább »

Ez a bejegyzés egy házi dolgozat apropóján született, kicsit eltér a hangvétele az eddigiektől, mégis úgy gondolom, olyan téma, amiről beszélnünk kell.  “Mi dolgunk a világon? Küzdeni,  Erőnk szerint a legnemesbekért.” /Vörösmarty Mihály/   Bár csak két sor, mégis, sok mindent kifejez a mai felfogásról, hogyan vélekednek az emberek általában az újszülöttről. A „legnemesbek”. Nem… Tovább »

      1, Mindig van kire számítanom Pont az elmúlt héten esett meg, hogy a régi démonjaim pár órára visszatértek, és kicsit kilendítettek az egyensúlyomból. A pillanatnyi kizökkenés után azonban rögtön tudtam, hogy van, akikre minden helyzetben számíthatok, és Kedves, Öcsém, és a Barátnőm pár órán belül már itt voltak mellettem. Elképesztő erőt ad… Tovább »

   Nálam már nagyon korán eldőlt, hogy az egészségügyben szeretnék tevékenykedni. Egyrészt a szüleim plántálták belém emberszeretetükkel, másrészt egyéni indíttatásból adódott. Emlékszem azonban, hogy elfogtak a kétségek, amikor mindenkitől csak azt hallottam, hogy „emberekkel foglalkozni a Világ legnehezebb dolga.” Elkezdtem tehát kutatni kicsit a neten, hogy hátha valaki összeszedte ennek az ellenkezőjét is, hogy miért… Tovább »

  Kisgyermek korom óta imádom a Balatont. A víz morajlása, az emberek zaja, a fák susogása, és a biciklivel főtt kukoricát áruló férfiak és nők hangja annyira az élményhez tartozik, mint maga a fürdés. Amikor először jártam a tengeren felmerült a kérdés bennem, hogy miért nem mindenki ide jár nyaralni, aki csak megteheti. Annyira tiszta,… Tovább »

Először is elnézéseteket szeretném kérni, hogy nem volt friss bejegyzés az elmúlt hetekben, nyaralni voltunk. Kedvessel úgy döntöttünk technika-mentesen megyünk, hogy tényleg ki tudjunk kapcsolni, és ne olyannal töltsük a drága Balatoni időnket, amit itthon is megtehetnénk. A hatalmas kánikula után már a gondolata is üdítő volt a víz közelségének, hogy végre lehűthetjük majd magunkat,… Tovább »