Essentia Feminae

Boldogságterv #4: Megengedem magamnak hogy…

    Az elmúlt időszak tökéletes volt számomra ahhoz, hogy megtanuljak elengedni dolgokat. Itt most nem feltétlenül kézzel megfogható tárgyakra gondolok, hanem szokásokra, berögződésekre, és igen-igen, egy időre el kellett engednem bizonyos kedvelt időtöltéseket, és szeretett szerepeket is, az ép elmém megőrzése céljából.  Véget ért a gyakorlat, és elkezdődtek az oktatási hetek. Korábban naivan azt… Tovább »

8 gondolat, ami segített a vetélésem után

A tragédia bekövetkezte után a hír feldolgozásán túl a másik legnehezebb feladat volt eldöntenem, hogy mégis, hogyan gondoljak rá ezek után? Annyira apró, megfoghatatlan és törékeny volt, semmi emlékünk sincs tőle, azon a pár ultrahangos fotón kívül, mégis, hogyan őrizzem meg?  Tudom, hogy kicsit furán hangzik, de eszeveszettül kerestem a segítő képzeteket, próbáltam kitalálni hová… Tovább »

Koraszülöttek a társadalmi piramis árnyékában

Ez a bejegyzés egy házi dolgozat apropóján született, kicsit eltér a hangvétele az eddigiektől, mégis úgy gondolom, olyan téma, amiről beszélnünk kell.  “Mi dolgunk a világon? Küzdeni,  Erőnk szerint a legnemesbekért.” /Vörösmarty Mihály/   Bár csak két sor, mégis, sok mindent kifejez a mai felfogásról, hogyan vélekednek az emberek általában az újszülöttről. A „legnemesbek”. Nem… Tovább »

10 boldogító gondolat

      1, Mindig van kire számítanom Pont az elmúlt héten esett meg, hogy a régi démonjaim pár órára visszatértek, és kicsit kilendítettek az egyensúlyomból. A pillanatnyi kizökkenés után azonban rögtön tudtam, hogy van, akikre minden helyzetben számíthatok, és Kedves, Öcsém, és a Barátnőm pár órán belül már itt voltak mellettem. Elképesztő erőt ad… Tovább »

Gondolatok a Nőkről

Este, munkából hazafelé jövet érdekes dologra lettem figyelmes. Egy anyuka cipelte gyermekét haza, a kisfiú sírt, maradni akart volna még a parkban, az anyuka pedig bőszen magyarázta neki, hogy már mennyire késő van, otthon még megvacsoráznak, le kell fürdeni, és már lassan aludni kell. A fiú kérlelhetetlen volt, mindenáron vissza akart menni.Az anyuka húzta a… Tovább »

Önismeret…folyamatban

Úgy érzem, meg vannak az alapköveim – a boldogságról való döntés, az, hogy tisztában vagyok a szükséges energia befektetéssel, és annak elfogadása, hogy a dombok után völgyek jönnek – amikkel már el lehet kezdeni építkezni. Még rengeteg teendő van, és ha az ember talál is valami használható „életkódot”, mindig kell számolni a változással, amivel persze… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!