Ez a bejegyzés egy házi dolgozat apropóján született, kicsit eltér a hangvétele az eddigiektől, mégis úgy gondolom, olyan téma, amiről beszélnünk kell.  “Mi dolgunk a világon? Küzdeni,  Erőnk szerint a legnemesbekért.” /Vörösmarty Mihály/   Bár csak két sor, mégis, sok mindent kifejez a mai felfogásról, hogyan vélekednek az emberek általában az újszülöttről. A „legnemesbek”. Nem… Tovább »

Este, munkából hazafelé jövet érdekes dologra lettem figyelmes. Egy anyuka cipelte gyermekét haza, a kisfiú sírt, maradni akart volna még a parkban, az anyuka pedig bőszen magyarázta neki, hogy már mennyire késő van, otthon még megvacsoráznak, le kell fürdeni, és már lassan aludni kell. A fiú kérlelhetetlen volt, mindenáron vissza akart menni.Az anyuka húzta a… Tovább »

Úgy érzem, meg vannak az alapköveim – a boldogságról való döntés, az, hogy tisztában vagyok a szükséges energia befektetéssel, és annak elfogadása, hogy a dombok után völgyek jönnek – amikkel már el lehet kezdeni építkezni. Még rengeteg teendő van, és ha az ember talál is valami használható „életkódot”, mindig kell számolni a változással, amivel persze… Tovább »

Én alapvetően pozitív embernek tartom magam… viszont az elmúlt időszakban észrevettem, hogy egyre nagyobb erőfeszítésembe kerül megkeresni a dolgok jó oldalát. Hogy őszinték legyünk sokkal- sokkal kényelmesebb magunkban, vagy akár hangosan is morogni, hogy ez azért nem jó, nekem ezért ennyire nehéz, én már nem bírom..pedig aztán mégis bírjuk. Nagy igazság, lassan már- már közhellyé… Tovább »