Az elmúlt hét nem tartogatott túl nagy feladatot a számomra. A könyv készítői úgy vélték valakinek kevés lesz ez az egy hónap, hogy nekiálljon alkotni, így az volt az elmúlt hét kihívása, hogy írjuk le az egyik lapra a kifogásainkat, miért nem álltunk még neki, aztán tegyük háromdimenzióssá. Nekem nincs kifogásom… vagyis, van, csak nem olyanok tekintetében, amiknek neki tudok állni. Van egy halom festős, bútorfelújítós, lakberendezős, gyerekjátékos ötletem, de amíg nem az új házban élünk, nincsenek meg a bútorok, festékek, Flóra nem elég nagy hozzá, hogy játsszon az általam készített játékokkal, addig ezek nem kifogás, hanem érv kategóriába sorolandók.
Aminek neki tudok, annak nekiálltam. Írok, olvasok, és rengeteget fényképezek, illetve kidolgozom a képeket. Imádom, és úgy érzem sokat tanultam az elmúlt időszakban. Jobban feltölt a fényképezés, mint az alvás, így általában éjjel amikor már elaludt mindenki, én kiosonok a szobánkból és még vagy két órán át a fényképeimmel babrálok, vagy cikkeket olvasok, oktató videókat, tippeket nézek, hogy lehetnék egyre jobb és jobb.
A “Zumba a léleknek” szekcióban pedig ismét szelektálva tudtam véghez vinni. Az egyik, hogy szedjünk egy befőttes üvegbe szentjánosbogarakat gondoltam kiváltom szöcske gyűjtéssel, azt imádtam gyerekkoromban is, és Flórának is biztosan tetszenének. Végül az egész héten szemerkélő eső elmosta ezt a tervemet, maradt a poloskák gyűjtögetése a házban.
A következő, hogy csak egyszínű ruhát hordjunk, kéket, lilát vagy sárgát. Én a kéket választottam, és egyik nap a bugyimtól a zoknimon át a hajgumimig, minden csupa csupa kék volt rajtam.
A harmadik pedig, hogy elevenítsük fel hány karácsonyi dalt ismerünk. Ebben jól állok, minden évben külön kis karácsonyi mixünk van, és nem vagyok hajlandó úgy ajándékokat csomagolni, hogy nem a karácsonyi válogatásunk szól közben. Flórának énekeltem el őket, néhol egy kis szöveg pontosításra szükségem volt, de egész sokra emlékeztem. Flórának pedig nem volt meglepő, hogy éneklem, mivel szinte egész nap engem hallgat. Altatáskor alap a Bóbita és a Micimackó, ezt egészítjük ki mindig másokkal, megvannak a játék alatt jól bevált pattogósabb dalaink is, és ezeket egészítem ki a mondókákkal. A gyerekdalokat illetően viszont nem vagyok annyira lelkiismeretes a szöveget illetően. Sokat átköltöttünk, és vannak komplett dalocskák, amiket mi találtunk ki. Sőt! Apának van egy esti “fehér bigyusz” előadása, ami mindig rögtönzés, sohasem egyforma. 😀
Hát ez volt a múlt hét, erre a hétre azért izgalmasabb feladatok várnak ám!
Köszönöm, hogy erre jártál!
Puszi:Niki
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: