Happy hétindító 2017/10
Juhú! Már igazán-igazán itt a tavasz..azt az egy esőkés-szomorkás szombatot leszámítva már egész barátságos időnek örvendhettünk! Annyira imádom amikor az ember kimegy a szabadba, és azt érzi, hogy szinte simogatja a levegő. Ez csak az első öröm a sok közül. 🙂
- A hét elején rögtön egy giga-relaxálással indítottunk Férjjel. Meggondolatlanul kiejtette azt a mondatot, hogy: “Na gyere! Kicsit megmasszírozlak!” Mire én nagy lelkesen összeszedtem pár illatgyertyát, meggyújtottam egy füstölőt, kikészítettem a kedvenc illatú testápolómat, és gyorsan relaxáló zenét kapcsoltam be a telefonomról, így mire Kedves feleszmélt már egy keleti szalont varázsoltam a hálószobánkból. Jó lenne heti rutinként bevezetni ezt a kikapcsolódást, teljesen ellazultunk.
- Két új recepttel is próbálkoztam, az egyik egy jó kis reggeli volt, rozskenyér belsejében sütöttem meg a tojást, körülötte pedig sajtot sütöttem rá. Egy kis salátával felturbózva nagyon finom reggeli volt. A másik finomságot ebédre tettem az asztalra, mozzarellával és paradicsommal töltött padlizsán, szintén salátával. Ez nagyon guszta volt, de ízre nekem kicsit szegényes. Legközelebb szerintem még feldobom valamivel, esetleg egy kis füstölt sajtot rszelek rá, vagy másfajta zöldséggel is töltöm, majd kitalálom. 🙂
- Kiélveztük azt a plusz pihi-napot Kedvessel, tartottunk egy kis beszélgetős-borozgatós estét, ami általában sikerre van ítélve. 🙂
- Egy barátunk nagy költözésben van, és megkért minket, hogy pár cuccát nem-e tudnánk elszállásolni, csak amíg lezajlik ez az egész. Meglepően nyugtáztam, hogy ebben a pici lakásban is annyira praktikusan el tudtuk rendezni a plusz cuccokat, hogy egyáltalán nem zavaró. 🙂 Micsoda csoda- rejtekhelyek bujkálhatnak itt még meg! 🙂
- Beiratkoztam egy online tanfolyamra, ami amolyan cél-kereső és kiépítő tréning. Látom én a céljaimat, de csak úgy olyan halovány masszaként, nem tudatosul bennem minden nap, hogy mit miért teszek, mi felé haladok, hova telnek el a napjaim. Ráadásként abban reménykedem, a tanfolyam végére talán olyan új, esetleg még hozzám illőbb célokkal is gazdagszom, amik eddig fel sem merültek.
- Amióta csak itt lakunk, tavasztól késő őszig végigkíséri a Tutyi-sétáinkat pár fakopács vidám kopácsolása. Nagyon szeretem reggelente hallgatni, mindig próbálom meglesni a zaj forrását, de csak ritka alkalmak adódnak, amikor meg is látom az “elkövetőt”. Hát a héten pont adódott egy ilyen pillanat, és úgy örültem neki, mint majom a farkának! 😀 Tisztára, mint egy kisgyerek, de hát miért is lenne ez baj.. 😀
- Tutyika is tavaszi üzemmódra kapcsolt, a héten meg lett nyírva. Annyira pici ez a kutya, a nagy bunda alatt fel sem tűnt. Ilyenkor mindig olyan, mintha visszavedlene abba a kis pár hónapos kisfiúba, aki folyamatosan csak hozzám bújt, és mindentől megijedt. Ő is kisebbnek érzi magát a nagy bunda-mentesítés után, én pedig élvezem, hogy minden tavasszal kicsit visszacsöppenhetünk a “kiskutyás” korszakba.
- Öcsi átjött hozzánk a hétvégén, és nagyon jól éreztük magunkat. Iszogattunk, isteni pörköltet főztünk( ez Férj érdeme-alias Pörkölt-mester :D), kártyáztunk, de a legjobban az tetszett, amikor egy random szórólapot kezdtünk felolvasni, míg a másik közbeszólt, hogy milyen hangsúllyal folytassuk tovább. Volt itt oroszos akcentus, dadogós, földműves, gyúrós, német, francia, boszorkány, télapó, amit csak el lehet képzelni. 😀 Rég nevettem ilyen jót. 😀
Hát ezek voltak az én legemlékezetesebb boldog perceim a múlt héten, nektek hogy telt?
Köszönöm, hogy erre jártál, várlak vissza!
Puszi: Niki
Forrás: itt
