Történt a héten egy kis baleset. Eddig még számomra is megmagyarázhatatlan módon egyik reggelre a telefonom letiltotta a sim-kártyámat, és jóformán nem lehetett semmihez sem kezdeni vele. A végső megoldás az lett, hogy teljesen újra kellett telepíteni a telefont, visszaállítva a gyári beállításokat. Sajnos minden fényképem elveszett, amit rajta tároltam, és mivel a Happy hétindítókhoz is így szoktam megörökíteni a pillanatokat, most kivételesen kénytelen vagyok egy sima “hozott” képpel dolgozni. De mindennek van napos oldala is, ráadásul sok jó dolog történt velem.
- A héten új ősz tálat alkottam, sok körtével és szilvával, így új éke lett az asztalnak. Már teljesen áthangolódtam az őszre, sok sok teát ittam a héten, meleg pulcsiban, fotelba gömbölyödve, amíg kint zuhogott, ahogy a nagy könyvben meg van írva. 🙂
- Az egyik Tutyi séta alkalmával az utunkba akadt egy mini gesztenye. Annyira aranyos, hogy el is tettem a sétáltatós pulcsim zsebébe. Azóta minden reggel sétáltatás közben azt morzsolgatom, amíg összeszedem az aznapi teendőket fejben. Elképzelem, hogy varázs ereje van, és amit kigondolok, attól, hogy a kezemben tartom, sikerülni is fog.
- Ellátogattam egy új jóga órára a suliban, ami bár egy kicsit későn kezdődik, minden perc várakozás megérte. Nagyon jó érzés volt, teljesen átmozgatott, és másnap olyan izmaimat is éreztem, amikről eddig nem is tudtam. Na jó, ha esetleg az anatómia tanárnőm olvasná, helyesbítek: nem tudtam, hogy nekem is van ilyen izmom. 🙂
- Mint már írtam, a telefonom bemondta az unalmast, így teljesen új lappal indítottunk. Bár először elég bosszús voltam, most már látom a jó oldalát is, egy csomó olyan alkalmazást is eltüntetett, amiket már rég nem használtam, csak nem volt kedvem/időm/szívem letörölni. A zenéket is újra kell rátennem, így összeválogathatom, hogy mi az amit mostanában szívesen hallgatok, új csengőhangom is lett, és az egész témát máshogyan állítottam be. A változás pedig mindig jó. 🙂
- A múlt hét, és az azelőtti is elég pörgősre sikeredett, így nem sokat tudtunk aludni Kedvessel. Ezt a hétvégén végre sikerült bepótolni. Mintha Tutyi is érezte volna, hogy most pihennünk kell, csak nyolckor keltett. Punnyadós, fekvős, filmezős, beszélgetős, nassolós napokat tartottunk, és jahj de jó is ez néha!
- Mint már olvashattátok itt is, belekezdtünk az esküvőszervezésbe. Egész jól haaldtunk, sok felmerülő kérdést meg tudtunk beszélni, álmodoztunk, de persze nagyon sok lehetőség a helyen múlik, hogy meg lehet-e valósítani. Libabőrös leszek, ha belegondolok, hogy jövő ilyenkor már Férj és Feleség leszünk. 🙂
Kommentek