Letisztult fájdalom   Csomó gomolyog torkomban, hangom remeg, Könny ül a szememben és szívem megreped. A végtelent ígértük egymásnak, nem ezt, Azt mondtam szeretlek, s te azt mondtad szeretsz. Hittük, hogy megtaláltuk, és a keresésnek vége, Boldogan néztem közös jövőnk elébe. Mindenem odaadtam: szívem, lelkem, álmaim, Te voltál minden napom, gondolatom, vágyaim, Most mégis lelkem… Tovább »

Egy emlék    Van egy emlék, mely nyugodni nem hagy, S mindig visszatér, kegyelmet nem ad, Lehet, hogy álom, lehet, hogy nem, Akármi is, el nem felejtem.   Sötét éjszaka, egyedül sétálok, Itt-ott megbotlok, de mindig felállok, Megyek pár lépést, hallok hangokat, Ijesztő, jajongó, mély sóhajokat. Megtorpanok, szívem dobban, Érzem, lassan lent vagyok a porban… Tovább »

Először arra szerettem volna választ kapni, hogy mégis, mitől nő a nő? Mi az, ami miatt mi mások vagyunk? Mi az a legfontosabb tényező, ami megkülönböztet minket a férfiaktól? Viszonylag sok cikket, és sok könyvet olvastam ebben a témában, mégis úgy érzem, hogy számomra fenntartások nélkül elfogadható választ nem kaptam. Talán nincs is. Azt hiszem… Tovább »

Úgy érzem, meg vannak az alapköveim – a boldogságról való döntés, az, hogy tisztában vagyok a szükséges energia befektetéssel, és annak elfogadása, hogy a dombok után völgyek jönnek – amikkel már el lehet kezdeni építkezni. Még rengeteg teendő van, és ha az ember talál is valami használható „életkódot”, mindig kell számolni a változással, amivel persze… Tovább »

Egy barátnőm ajánlott egy táncot. Body Healing tánc a neve, és lényegében arról szól, hogy az ember kikapcsolja a tudatát egy kicsit, és a zenére adott spontán, belülről jövő mozdulatokkal kiadja magából a démonokat. Tény, hogy nagyon sokat segített.  Az órák után napokig vigyorogtam, tánc közben amolyan transzba esik az ember, volt, hogy úgy éreztem… Tovább »

Én alapvetően pozitív embernek tartom magam… viszont az elmúlt időszakban észrevettem, hogy egyre nagyobb erőfeszítésembe kerül megkeresni a dolgok jó oldalát. Hogy őszinték legyünk sokkal- sokkal kényelmesebb magunkban, vagy akár hangosan is morogni, hogy ez azért nem jó, nekem ezért ennyire nehéz, én már nem bírom..pedig aztán mégis bírjuk. Nagy igazság, lassan már- már közhellyé… Tovább »

Kedves Olvasó, szeretettel üdvözöllek az oldalamon! Czimmermann Nikolett vagyok, jelenleg a Semmelweis Egyetemen tanulok szülésznőként, fél állásban dolgozom ápolónőként, itthon pedig büszke kutyatulajdonosként éldegélünk a vőlegényemmel.  Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Első versemet általános iskola második osztályában írtam, és azóta született még jócskán. Több könyvbe is belekezdtem, de inkább csak kezdeti… Tovább »