Essentia Feminae

Zsarnokra vágyva – vers

  Zsarnokra vágyva   Bárcsak ne aludhatnék hónapokon át, Verné fel a szomszédokat vad hisztériád! Kapnál a hajamba, amint kezed felé száll, Lennél a zsarnokom, míg az otthon romban áll.   Sírnék én is veled, magatehetetlen, Mondhatnák az utcán: „Nézd már! De ügyetlen!” Címkézhetnének, ha kell, rossz anyává válok, Nem veszek csokit és utcán kiabálok…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!